A Hallgatói Sikeresség Támogatása projekt összegző tanulmányai

A Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság megbízta a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesületet és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), hogy dolgozza ki a diáktanácsadás módszertanán alapuló stratégiát a felsőoktatási lemorzsolódás csökkentése érdekében. A tanácsadás fejlesztésére létrejött projekt az FSA támogatásával, a Dunaújvárosi Egyetem vezetésével a Hallgatói Sikeresség Támogatása projekt keretében valósult meg. A kutatás zárótanulmányát témakörök szerinti bontásban tesszük elérhetővé az érdeklődők számára. Budapest, 2016. május

 

1. A kortárs segítők az egyetemeken. Körkép 29 felsőoktatási intézmény bevonásával az egyetemi kortárssegítő csoportokról

A kortárs csoportok funkciója a közvetlen és közvetett segítségnyújtás, amely a segítő beszélgetéstől a jelzőrendszeren át a közösségi élmény elősegítéséig terjed, híd a hallgató és a szakértő ellátás között. A kortársak szerepe a jelzőrendszer működésében kiemelt az alacsony küszöbűség és a közös sors okán, ugyanakkor erősítené a hatékonyságot az intézmény többi szereplőjével való együttműködés. Alkalmas arra, hogy kifejezetten akut, sőt szuicid veszélyeztetett eseteket a kortárs védőhálón keresztül szakemberhez közvetítsen. A magyarországi körkép a különböző intézményi kortárs gyakorlatokról alapját képezi egy lehetséges fejlesztési és fejlődési folyamat megkezdésének.
 

2. A hallgatói sikerességet akadályozó tényezők és azok intervenciói

A lemorzsolódás pontos definiálása, konceptualizálása és operacionalizálása elsődleges fontosságú a felsőoktatásban jelentkező probléma nagysága és következményei súlyosságának meghatározásához. A szakirodalom releváns elemeit és a szakpolitikai elemzéseket olvasva világossá válik, hogy a fogalomhasználat mögött megbúvó tartalom közel sem egységes. A hazai adatok értékeléséhez, értelmezéséhez, továbbá eredményes megoldási javaslat alkotásához a jelenség mögé nézve meg kell érteni az érintett szereplők érdekeit és a lemorzsolódás egyéni okait. Az okok és háttértényezők feltárása után az intervenciók tervezhetővé válnak. Várható eredményeként így kiderül, hogy az egyes okokat melyik szereplőnek, milyen eszközzel kell kezelni.
 

3. A felsőoktatási diáktanácsadó irodák monitoring rendszerének vázlata

A tanulmány célja diáktanácsadók tevékenységének megismerése, nyomon követése és fejlesztése érdekében egy egységes kliens-nyilvántartási és monitoring rendszer kialakítására vonatkozó javaslat kidolgozása. A tanulmány elsőként áttekinti, az egyes szereplők számára milyen célokkal és előnyökkel járhat már rövidtávon is a monitoring rendszer. Összegzi a diáktanácsadó irodák elvárásait, véleményét és tapasztalatait. Olvasható a monitoring folyamatok rendszerszintű leírása, reflektálva az igényfelmérés eredményeire. Összegzésként bemutatásra kerül a kliensek anonimitását és követhetőségét egyszerre garantálni képes rendszer kialakításának metódusa.
 

4. Hallgatói szolgáltatások feltérképezése – Együttműködések fejlesztési lehetőségei a felsőoktatási tanácsadásban  

A jól szervezett tanácsadói rendszerek az egyetemek és főiskolák esetében hozzájárulhatnak a tájékoztatáshoz, megfelelő információk közvetítésével segítséget nyújthatnak a hallgatók kiválasztásában. A hallgatói életút során támogathatják a klienseket és segíthetik az adott intézmény profiljához legjobban illeszkedő hallgatói közösség kialakítását. Ezen túl az intézmény működése során tapasztalható anomáliák felszámolásában is szerephez jutnak: az intézményen belüli visszacsatolások, a hallgatók terhelésével kapcsolatos intézményi tényezők megszünetetésében való közreműködésükkel. Az elemzés fókuszában a szolgáltatásokon belül az életvezetési tanácsadás helyzetére, annak kapcsolódásai és a rendszeren belüli elhelyezkedése áll. Bemutatjuk a hallgatók által bejárt útvonalakat, a tanácsadás iránt kialakult igény megjelenésétől a megoldásig.

 

5. A szupervíziós szolgáltatás szerepe a diáktanácsadói munkában

A szupervízió módszere és szemlélete strukturált keretet, módszertanilag szakszerűen felépített munkamódot, és külső független rálátást biztosít a segítőre, a segítői folyamatra, illetve a segítői rendszerre. Felerősíti a segítő önreflexiós készségét és megerősíti a tanulási folyamat elmélyítését. A tanulmány 7 helyszínen folytatott fókuszcsoportos beszélgetések során szerzett tapasztalatok alapján felhívja a figyelmet, diáktanácsadók, segítők szakszerű és folyamatos támogatásának szükségességére esetmegbeszélés és szupervízió fontosságára. Rámutat a felsőoktatási intézmények munkavállalóit körülvevő stressz faktorok szerepére, a személyes kapcsolatokból eredő feszültség hatásaira a különböző munkaterületeken. Vizsgálja a munkaköri és munkakörön túli feladatok elosztásából fakadó feszültség élményét. Bemutatja a szupervízió és esetmegbeszélés módszertani sajátosságait és alkalmazási lehetőségeiket a felsőoktatási környezetben. A tanulmány megerősítette a diáksegítést végzők körében azt a véleményt, hogy szükségesnek tartják és igénylik a szupervízió biztosítását a munkájuk során. Ennek az igénynek a folyamatos és tervezett biztosításának egyik feltétele egy szupervíziós koordinációs központ létrehozása és működtetése

6. Intézményi szervezetfejlesztés a tanácsadói szervezetek működésének, dinamikájának hatékonyabbá tétele érdekében

A szervezetfejlesztő beavatkozás célja, hogy növelje a tanácsadói szervezetek problémamegoldó, alkalmazkodási és megújulási képességét, és az új feladatok, többek között a hallgatói lemorzsolódás csökkentése megoldására való felkészülést. E tevékenység alapja a a hallgatói tanácsadói és szolgáltató rendszerek, és a nyújtott hallgatói szolgáltatások azonosítása és definiálása, valamint a szolgáltatások tartalmának tisztázása. Fontos feltétel az intézményen belül, az egyes szolgáltatók egymáshoz való kapcsolódásának feltárása, ezen komplex rendszerekben a hallgatói utak megismerése, az érintettek (stakeholderek: azon személyek, csoportok és szervezetek, akik /amelyek valamilyen módon befolyásolják vagy befolyásolhatják egy szervezet/projekt céljainak megvalósulását) azonosítása. Az intézményi szervezeti-működési jellegzetességek azonosítása, és az ezekhez igazodó hatékony szervezeti-működési modellek elemzése támogathatja a már létező tanácsadói rendszerek működését illetve ösztönözheti új szolgáltatások kialakítását. 

 

Melléklet:Méret
1_zarotanulmany.pdf625.63 KB
2_zarotanulmany.pdf910.55 KB
3_zarotanulmany.pdf1.26 MB
4_zarotanulmany.pdf1.53 MB
5_zarotanulmany.pdf931.02 KB
6_zarotanulmany.pdf1.79 MB